Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

Szervezeti és működési szabályzat


I. Társaság

1. A Társaság célja, üzletpolitikája

2. A Társaság ALAPadatai

A Társaság neve:
Rövidített neve:
Székhelye:
Alapítói:
Az alapítás időpontja:
Cégjegyzéket vezető bíróság:
Cégjegyzék száma:
A Kft. adószáma:
A Kft. KSH száma:
A Társaság bankszámla száma:
Üzleti év: az üzleti év a naptári évvel megegyező
Működés időtartama: a Kft. határozatlan időre létesült

A Társaság tevékenységi köre
A TEÁOR megjelölése szerinti tevékenységi körök:
.......................................................

3. A Kft. Jogállása, felelőssége

Az  Kft.
- önálló jogi személy, saját cégneve alatt jogokat szerez és kötelezettségeket vállal,
- a vagyoni forgalomban: gazdálkodó szervezet,
- az Alapító Okiratban és a hatályos jogszabályokban foglalt keretek között fejti ki tevékenységét,
- vagyonával és az alkalmazásában álló munkaerővel önállóan gazdálkodik,
- önálló bankszámlával rendelkezik,
- saját cégneve alatt tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető
- saját eszközeit más gazdálkodó szervezetekkel közös érdekeltségű vállalkozásba fektetheti, más szervezetekkel társaságot hozhat létre,
- felelős azért a kárért, amelyet képviselője az ügykörébe eső tevékenységgel harmadik személynek okozott,
- harmadik személyekkel szemben a képviselők tevékenységéért viseli a felelősséget 
 

II. A Társaság irányítása

 

1. A Kft. szervezeti felépítése

A ...................... munka szervezetének szervezeti struktúráját az 1. sz. melléklet tartalmazza.
 

2. TAGSÁGI VISZONYOK, AZ ÜZLETRÉSZ TULAJDONÁBÓL FAKADÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK


2.1. A társaság tagjai ……….:……. százalékos arányban az alábbiak..

2.2. A tagok tagsági viszonyukból eredő és vagyoni jogait a társaság törzstőkéjében és vagyonában képviselt üzletrészük testesíti meg. A tag üzletrészének mértéke a törzsbetétjéhez igazódik.

2.3. A természetes személy tagok személyes jogai egyebek között:
– véleményt nyilvánít a társaság tevékenységét érintő bármely kérdésben;
– részt vesz a társaság taggyűlésein és bármely, a társaság tevékenységét érintő megbeszélésen;
– követelheti, hogy álláspontját a taggyűlésen a jegyzőkönyvben, egyébként pedig a társaság iktatott irataként írásban rögzítsék;
– a társaság tisztségviselőjévé választható;
– a taggyűlésen vagy írásbeli szavazásnál – üzletrésze arányában – gyakorolhatja szavazati jogát;
– a taggyűlésen – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magániratokba (közjegyző vagy két tanú előtt tett írásbeli nyilatkozatba) foglalt meghatalmazással ellátott – megbízottjával képviseltetheti magát.
– üzletrésze arányában gyakorolt szavazatával dönt a társaság tiszta eredményének felhasználásáról;
– üzletrésze arányában megilleti a felosztandó tiszta nyereségből képzett osztalék;
– a törzstőke emelésekor jogosult saját törzsbetétjét emelni, illetőleg a törzstőke csökkentésekor saját törzsbetétjét csökkenteni;
– üzletrészét a társaság bármely tagjára szabadon átruházhatja; nem társasági tagra az üzletrészét a társaság hozzájárulásával ruházhatja át akkor, ha a társasági szerződésben meghatározott feltételekkel az elővételi jogosultak e jogukat nem gyakorolták;
– követelheti a törzstőkében felmerült veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetések visszafizetését;
– felvilágosítást kérhet az ügyvezetőtől, a gazdasági vezetőtől és a könyvvizsgálótól bármely, a társaság gazdálkodását érintő kérdésben;
– betekinthet a társaság üzleti könyveibe és üzleti levelezésébe;
– taggyűlésen kezdeményezheti, hogy a társaság költségén a könyvvizsgáló valamely gazdálkodási kérdést soron kívül vizsgáljon meg, ha alapos aggály merül fel olyan ügyben, amely a társaság egész évi eredményes gazdálkodását lényegesen befolyásolhatja;
– a törzstőke legalább egytizedét képviselő tag(ok) a cégbíróságtól kérheti(k) a vezető tisztségviselő(k) helyett más személy végelszámolóként történő kijelölését;
– a bírósághoz fordulhat a kizárását kimondó határozattal szemben, ennek közlésétől számított harminc napon belül, jogvesztés terhe mellett;
– a törzstőke legalább egytizedét képviselő tag(ok) keresettel maguk érvényesítheti(k) a bíróság előtt az alapításért felelős tagok, az ügyvezető, a könyvvizsgáló, a többség tagja (Gtv. 188. §) ellen a társaság által támasztható kártérítési követelést, ha a taggyűlés az ilyen indítványt elvetette, vagy ha e kérdésben a határozathozatalt mellőzte, harminc napon belül, jogvesztés terhe mellett.

2.5. A tag kötelezettségei:
– a jó gazda gondosságával munkálkodni a társaság eredményes működése érdekében;
– a társaság vagyonát gondosan kezelni, óvni és gyarapítani;
– személyes közreműködésével részt venni a társaság üzleti tevékenységében;
– személyesen vagy képviselője útján részt venni a társaság gyűlésein.

2.6. A tagsági viszony megszűnik, ha:
a társaság megszűnik;
a tag az üzletrészét átruházza;
a jogi személy tag megszűnik;
a tagot a taggyűlés kizárja;
a természetes személy tag munkaviszonya megszűnik.


3. A kft. MŰKÖDÉSE, A HATÁROZATHOZATAL RENDJE,

3.1. A taggyűlés
3.1.1. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, amely jogosult dönteni a társaságot érintő bármely ügyben, bármely kérdésben.
3.1.2. A taggyűlés a magánszemély tagokból, valamint a jogi személy tag képviselőjéből áll.
3.1.3. A taggyűlésen bármely tag képviseltetheti magát – közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, érvényes meghatalmazással ellátott – megbízottjával. A jogi személy tag képviselőjét kivéve, megbízott csak a társaság tagja lehet. A taggyűlésen a tag képviseletét nem láthatja el az ügyvezető és a felügyelő bizottság tagja. Ezt a megbízást a társasági szerződés szerint a jogi személy tag köteles elfogadni, és annak eleget tenni.
3.1.4. A taggyűlés minden ülésére – a tagjai közül – levezető elnököt választ (a taggyűlés elnöke).

3.2. A taggyűlés összehívása
3.2.1. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze, évenként legalább egy alkalommal, továbbá akkor is, ha ez a társaság érdekében egyébként szükséges.
3.2.2. A taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni, ha a társaság mérlegéből az tűnik ki, hogy a törzstőke veszteség folytán a felére csökkent, vagy egyébként bármikor, ha bármely tag ezt írásban kéri.
3.2.3. A taggyűlést a taggyűlés napja előtt legalább tizenöt nappal, írásban kell összehívni oly módon, hogy a meghívóban ismertetni kell a taggyűlés napirendjét.
3.2.4. Bármely tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, amennyiben javaslatát a taggyűlés napját megelőzően legalább három nappal ismertette a többi taggal írásban.
3.2.5. A taggyűlés összehívása akkor szabályszerű, ha a napirendi pontokat tartalmazó meghívót valamennyi tag a taggyűlés napja előtt legalább 15 nappal kézhez vette.

3.3. A határozathozatal és a szavazás rendje
3.3.1. Ha a taggyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a taggyűlés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik.
3.3.2. A meghívóban nem szereplő, illetőleg a tagokkal utóbb, de kellő időben nem ismertetett kérdések csak akkor tárgyalhatók meg a taggyűlésen, ha valamennyi tag jelen van, és ez ellen egyikük sem tiltakozik.
3.3.3. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéseket tárgyaló taggyűlés akkor határozatképes, ha az üzletrészek legalább 85 %-át képviselő tagok jelen vannak személyesen vagy meghatalmazott útján
A határozatképes taggyűlés határozatait minden esetben a Társasági Szerződés 10.7 pontjában szabályozottak szerint határozza meg.

3.4. Határozathozatal taggyűlésen kívül
3.4.1. A tagok taggyűlésen kívül is határozhatnak írásbeli szavazás útján.
3.4.2. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét a tagokkal írásban kell közölni azzal, hogy szavazatukat a felhívás kézhez vételétől számított tizenöt napon belül írásban adják meg az ügyvezetőnek megküldött ajánlott levélben.
3.4.3. Az ügyvezető az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagokat a szavazás eredményéről, a határozatról és annak keltéről.


3.5. A taggyűlés jegyzőkönyve, a határozatok könyve
3.5.1. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni:
– a megjelent tagok nevét és szavazati arányát;
– a meghívott, résztvevő alkalmazottak és más személyek nevét;
– az előzetesen meghirdetett napirendet;
– a napirendre később felvett kérdéseket;
– az egyes napirendi kérdéseket illetően a határozatképességre vonatkozó ténymegállapításokat a nyilatkozó személyének megjelölésével;
– a meghozott határozatokat és a szavazati arányokat, az egyhangú döntést igénylő kérdéseket kivéve;
– a taggyűlés helyét és idejét;
– a jegyzőkönyvvezető nevét.
3.5.2. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az egyes tagokat esetlegesen képviselő megbízottak meghatalmazási okiratát, továbbá minden okirat és dokumentum egy-egy példányát (eredetiben vagy másolatban), amelyet az egyes megtárgyalt napirendi kérdések tárgyában a taggyűlés elé beterjesztettek.

3.6. A határozatok könyve
3.6.1. Az ügyvezető a taggyűlés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat meghozatalukat követően haladéktalanul be kell jegyezni a határozatok könyvébe.
3.6.2. A határozat csak a bejegyzését követően, a meghozatalában részt vett egy tag hitelesítő aláírásával válik érvényessé.
 

4. A TISZTSÉGVISELŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK

4.1. Az ügyvezető
4.1.1. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető határozott időre, legfeljebb öt évre választható a tagok közül vagy kívülálló természetes személyekből.
Az ügyvezető megbízatásának lejárta után újraválasztható. Az első ügyvezetőt a társasági szerződésben kell kijelölni. Az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban áll.
4.1.2. A társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróság és más hatóságok előtt az ügyvezető képviseli, aki e jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság dolgozóira átruházhatja.
4.1.3. Az ügyvezető:
– a társaság tagjairól jegyzéket vezet;
– folyamatos nyilvántartást vezet a taggyűlés határozatairól (határozatok könyve);
– gondoskodik a társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről;
– felel az éves mérlegbeszámoló és vagyonkimutatás elkészítéséért, és ezeket a társaság elé terjeszti.
4.1.4. A társaság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. A taggyűlés határozatának megfelelően a munkáltatói jogokat más vezető állásúak is gyakorolhatják.
4.1.5. Félévente tájékoztatást ad a társaság jogi személy tagjának a társaság által bemutatott magyar és külföldi, művészileg igényes filmalkotások forgalomba-hozásáról.
4.1.5. Az ügyvezetőre, mint magasabb vezető állású dolgozóra a választott tisztségviselőkre vonatkozó munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

4.2. A könyvvizsgáló
4.2.1. A könyvvizsgáló betekinthet a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől és a társaság dogozóitól felvilágosítást kérhet, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját megvizsgálhatja.
A könyvvizsgáló jelen lehet a társaság legfőbb szerveinek ülésein, amelyeken tanácskozási joggal vesz részt. A konkrét kérdésekhez fűzött állásfoglalását jegyzőkönyvbe kell venni.
4.2.2. A könyvvizsgáló a társaság legfőbb szerve elé terjeszthet minden jelentést szakmai véleményének ismertetésével. Feladata, hogy a mérleget és a vagyonkimutatást megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak. A beszámolót ellátja a szükséges záradékkal.
4.2.3. A könyvvizsgáló köteles a társaságot haladéktalanul tájékoztatni és a taggyűlés összehívását kérni, ha arról szerez tudomást, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetőleg olyan tényről, amely a vezető tisztségviselőknek a törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után.
4.2.4. A könyvvizsgáló jogosult a taggyűlés összehívására, amennyiben azt nem hívják össze; ha pedig a társaság legfőbb szerve a szükséges döntéseket nem hozza meg, úgy erről a cégbíróságot értesíti.
4.2.5. A könyvvizsgáló díjazásban részesül, amelyet a taggyűlés állapít meg.

4.3. A taggyűlés elnöke
4.3.1. A taggyűlés minden alkalommal levezető elnököt választ. A taggyűlés elnöke levezeti a taggyűlést, elrendeli a szavazást, közli az elfogadott határozat szövegét, és ellen jegyzi a taggyűlés jegyzőkönyvét.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

5. A BELSŐ ELLENZŐRZÉS ÉS A VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDJE

A társaság tevékenységének és működésének belső ellenőrzéséért a vezetői ellenőrzés körében az ügyvezető felelős. A belső ellenőrzés feladatainak ellátásában az ügyvezető alapvetően a könyvvizsgáló által feltárt adatokra és jelzésekre támaszkodik.
A belső ellenőrzés körébe tartozik a társaság működésének, gazdálkodásának, pénzkezelésének, ügyvitelének, a társasági vagyon védelmének rendszeres felmérése; a jogszabályok, a társasági törvény, a társasági szerződés és a belső szabályzatok betartása, helyes alkalmazásuk megkövetelése.
A vezetői ellenőrzés körében az ügyvezető, továbbá az egyes vezetői munkakört betöltő dolgozók kötelesek az alájuk rendelt dolgozókat végzett munkájukról és a feladataik teljesítéséről szükség szerinti gyakorisággal beszámoltatni, és egyébként meggyőződni a kitűzött feladatok teljesítéséről.
A feltárt hiányosságok, esetleges szabálytalanságok megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni kell.

 

5.1. A Kft ellenőrzési rendszere
5.1.1. Belső ellenőrzés
A belső ellenőrzés célja a társaság szabályos működésének és sikeres üzleti vezetésének elősegítése.
A belső ellenőrzés azon folyamatok összességét jelenti, amelyek révén kielégítő módon lehet ellenőrizni az alábbiakat:
– a törvények, rendelkezések és belső utasítások betartása,
– megbízható pénzügyi jelentések és működési adatok biztosítása,
– az erőforrások hatékony és célszerű felhasználása,
– a vagyon és a társasági érdekek megfelelő védelme.

A belső ellenőrzés olyan tevékenységek rendszere, amelyek egymásra épülnek és egymást kiegészítik, működési szempontból pedig a társaság teljes egészét lefedik. A belső ellenőrzés feladata a kedvezőtlen tendenciák megakadályozása, a hibák időben történő feltárása és kiküszöbölése, valamint a célszerű és gazdaságos működés segítése.

A belső ellenőrzés elemei
A belső ellenőrzés a következő egymásra épülő elemeket foglalja magában:
– vezetői ellenőrzés,
– munkafolyamatba épített ellenőrzés,
– függetlenített belső ellenőrzés

A belső ellenőrzés egyes elemei harmonikus, egységes rendszert alkotnak.
A Társaság ellenőrzési rendszere képes arra, hogy megelőzze és jelezze egyrészről a megállapított szabályoktól és követelményektől való eltéréseket, másrészről pedig a külső feltételek és környezet azon változásait, amelyek hatással vannak a társaság által végzett tevékenységek feltételeire.


5.1.2. Vezetői ellenőrzés
A vezetők irányító munkájának része az ellenőrzés. Teljes körű az a vezetés, amelyben a tervezés, szervezés, döntés, utasítás funkciókhoz szorosan kapcsolódik a számonkérés, az ellenőrzés.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. szerint: “A vezető a munkáltatóval szemben vezetői tevékenysége keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.”
A különböző szintű vezetők (felső-, közép- és alsószintű, illetve munkahelyi vezetők) kötelezettsége munkaterületük személyes ellenőrzése.
A munka megfelelő, az egyes vezetői szintekhez igazodó elosztását a Szervezeti és Működési Szabályzatban lefektetett elhatárolás szerint kell elvégezni.
A hatékony ellenőrzés érdekében azon tényezőkre kell figyelmet fordítani, amelyek kritikus jelentőségűek a vállalat teljesítménye szempontjából. A vezetői ellenőrzés egyik legfontosabb feladata a kritikus ellenőrzési pontok megtalálása.
Az ellenőrzés során meg kell tenni a szükséges lépéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében és meg kell állapítani a hiányosságokkal kapcsolatos esetleges személyes felelősséget is.
A vezetők teljesítményértékelésénél figyelembe kell venni a külső és belső ellenőrzés megállapításait és az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok határidőre történő végrehajtását.
 
5.1.2.1. A vezetői ellenőrzések végrehajtása során az alábbiak az irányadóak:
A vezetői ellenőrzés gyakorlati alkalmazására oly módon kerül sor, hogy a különféle szintű vezetők ellenőrzést gyakorolnak a következők útján:
– az információk folyamatos értékelése,
– az alkalmazottak beszámoltatása munkájukról,
– az aláírási jogkör gyakorlása, valamint
– helyszíni ellenőrzés.
 
5.1.2.2. A vezetői ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítása
Biztosítani kell, hogy a vezetői ellenőrzés során feltárt hiányosságok minél hamarabb megszűnjenek. Ennek időbeli határait, az intézkedések megtételének módját, a megtett intézkedésekről szóló visszajelzéseket, valamint ha szükséges, a felelősségre vonás módját a vezető határozza meg. A felelősségre vonás arányban kell hogy álljon az elkövetett cselekmény, illetve mulasztás súlyával.
Ha az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatos intézkedés megtétele egy másik, mellérendelt szervezeti egység kompetenciájába tartozik, annak vezetőjét értesíteni kell. Ha az intézkedések meghozatala meghaladja a vezető jogkörét, a vezető köteles ezt saját közvetlen vezetőjének jelenteni és a tervezett intézkedések vázlatos leírását bemutatni.
Az egyes vezetők ellenőrzési feladatait a társaság érdekei, céljai, tervei, különféle szabályzatai, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt feladat- és jogkör-elhatárolás alapján kell meghatározni. Az ilyen módon megállapított feladatokat be kell venni a vezetők éves ellenőrzési tervébe.
 
5.1.3. Munkafolyamatba épített ellenőrzés
Az ellenőrzési rendszer elemei közül a munkafolyamatba épített ellenőrzés az egész társaságra kiterjed, a végrehajtástól kezdve egészen a legfelső vezetésig. Ennélfogva a …………. Kft. valamennyi vezetője különös figyelemmel kell hogy megszervezze és folyamatosan működtesse ezt a fajta ellenőrzést.
A munkafolyamatba épített ellenőrzés feladata az, hogy a különféle formában megfogalmazott követelményeket a tényleges helyzettel összevesse a végrehajtás valamennyi szakaszában, az eltéréseket megkeresse és kielemezze, valamint továbbítsa a szükséges információkat a következő munkaszakaszhoz annak érdekében, hogy a Társaság munkafolyamatai ellenőrzött folyamatok legyenek.
 
A munkafolyamatba épített ellenőrzés végrehajtása során a vezetőknek és az alkalmazottaknak rendelkezniük kell az általuk végzett folyamatok leírásával és ezen belül meg kell határozni:

– azon műveleteket, amelyek lényegesek az ellenőrzés szempontjából,
– a megjelölt műveletekkel kapcsolatos ellenőrzést,
– időpontját (egyidejű, előzetes, utólagos),
– rendszerességét (állandó, időszakonkénti, az utóbbi esetben a gyakorisági intervallumot is meg kell adni),
– módszerét (dokumentációs, tételes vagy szúrópróba-szerű, helyszíni ellenőrzés stb.),
– eredményének hasznosítására vonatkozó előírásokat, a visszacsatolást, tehát azt, hogy kinek kell jelezni, milyen formában és mit kell tenni a hiba megszüntetésére, esetleges ismétlődésének megakadályozása érdekében,
– amennyiben a szakmai ellenőrzésről külön szabályozás rendelkezik, elegendő az ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezés helyére hivatkozni a munkaköri leírásban.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

6. A Kft. tervezési rendszere

A stratégiai tervezés tartalma:
– a küldetés (jövőkép), társasági stratégia kidolgozása, belső/külső körülmények változásához illeszkedő aktualizálása, a főbb mérföldkövek meghatározása,
– időtávlata: 2-3 év.
A társasági stratégia meghatározásának elemei:
– a makrogazdasági környezet előrejelzése, piaci struktúra, a szabályozás várható alakulása,
– a versenypiaci hatások (piaci szereplők, versenyterületek, ügyfél-kategóriák stb.) előrejelzése,
– az alap- és kiegészítő szolgáltatások várható alakulása,
– a technológiai fejlődés prognózisa,
– üzletfejlesztések (új termékek és szolgáltatások) irányai,

Mindezek alapján stratégiai következtetések / irányelvek / célkitűzések és kiegyensúlyozott eredménymutatók (balance scorecard) kialakítása.

A stratégiai célkitűzésekhez az üzleti tervezés alapját képező stratégiai akciótervek kerülnek kidolgozásra.

A stratégiai tervezés és az üzleti tervezés kapcsolata.
A társasági stratégiában meghatározott célkitűzések az üzleti tervezés keretében valósulnak meg:
– a stratégiai akciótervek üzleti tervezésbe történő beépülésével,
– a stratégiai irányelvek/feltételezések alapján történő üzleti terv kidolgozásával,
– a társasági stratégia és az üzleti terv közötti harmonizáció biztosításával.

A társaság középtávú (kétéves) és éves üzleti terveket készít, gördülő tervezési módszerrel. A társaság középtávú üzleti terve a stratégiai terv alapulvételével készül. A középtávú tervezés számol:
– előző tervidőszakban elindított fejlesztések már eldöntött forrásigényével,
– újonnan indításra kerülő fejlesztések jelen időszakot terhelő forrásigényével,
– a következő tervciklus fejlesztéseinek megalapozásához szükséges forrásigénnyel.

A terv tartalmazza a fejlesztési célokat, a tervidőszakra vonatkozó gazdasági és szolgáltatási célkitűzéseket. Ennél fogva az üzleti tervezési folyamat:
– szoros együttműködésben van a stratégiai területtel a stratégiai célok meghatározása, valamint a stratégiai célok és az üzleti tervezés közötti összhang biztosítása céljából,
– aktívan szerepet vállal a vállalat jövőjét, valamint az iparágat befolyásoló projektek indításában és munkájában,

III. A munkaszervezet részletes feladatai

 

A vezetők általános hatásköre
A vezető a hatályos jogszabályok, a Társasági szerződés, az Ügyvezető Igazgató döntései, a társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai, valamint normatív utasítások és rendelkezések alapján irányítja a társaság SZMSZ-ének feladatkör-elhatárolása szerinti tevékenységeket, illetve biztosítja az irányítása alá tartozó szervezeti egység(ek) hatékony működését.
Minden olyan ügyben, amelyet a társaság Szervezeti és Működési Szabályzata nem utal felettes vezető, illetve vezető testület jogkörébe, döntési és képviseleti jogkörrel rendelkezik.
Az SZMSZ elhatárolása szerint gyakorolja a munkáltatót megillető jogokat és kötelezettségeket.
Ellátja a hatáskörbe utalt szervezetben az irányítási feladatokat, gondoskodik a kitűzött célok megvalósításáról, a jogszabályok, rendelkezések, utasítások végrehajtásáról.
Az irányítása alá tartozó szervezetben érvényesíti a személyzeti politika elveit. Dönt az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közötti vitás ügyekben.
Beszámoltatja beosztott vezetőit, dolgozóit munkájukról, biztosítja a munkafegyelem betartását. Értékeli a hatáskörébe tartozók munkáját, dönt személy- és munkaügyi vonatkozású ügyekben. Segíti a hatáskörébe tartozó szervezeti egységek dolgozóit szakmai fejlődésükben. Folyamatosan tájékoztatást ad az irányítása alá tartozók részére a tevékenységüket érintő témákban.
Megállapítja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek dolgozóinak feladatkörét, összehangolja a szervezeti egység(ek) tevékenységét, ellenőrzi a feladatok végrehajtását.
Képviseli szakterületét a közvetlen felettes vezető megbízása alapján a nemzetközi és hazai gazdasági és műszaki tudományos együttműködési szervezetekben, továbbá szervezi és irányítja az e szervezetek munkájával összefüggő feladatok megvalósítását.
Összehangolja az általános érvényű szakmai irányelvek, elvi állásfoglalások, rendelkezések, közlemények stb. tervezetéhez az irányított terület ügykörébe tartozó szakmai és funkcionális kérdésekre vonatkozó javaslatokat.
Összehangolja az irányított terület szakmai állásfoglalását a véleményezésre, észrevételezésre más szervektől, szervezeti egységektől érkezett szabályozásra és egyéb tervezetekre.

A vezetők általános feladatai
Az irányítása alá tartozó vezetők, munkavállalók, illetve szervezeti egységek feladatainak meghatározása, munkarendjük kialakítása, együttműködésük koordinálása, szervezése, tevékenységük szabályozása, felügyelete, ellenőrzése, értékelése a tulajdonos elvárásainak, az éves tervnek megfelelően,
Az irányítása alá tartozók és a Társaság egyéb szervezeti egységei közötti együttműködés kialakítása,
A társasági vagyon gondos kezelése, megóvása és gyarapítása.
Magas szintű, precíz szolgáltatás biztosításának elősegítése a vevők, ügyfelek irányába
A terület működését minősítő kulcsfontosságú mutatószámok meghatározása, folyamatos nyomon követése.
A munkaszervezet vezető munkakört ellátó, illetve osztályvezetői szinten tevékenykedő munkatársai az alábbi feladatokat látják el.
/ A Kft. Munkaköri leírásai valamennyi munkatárs részletes feladatait tartalmazzák /

1. Ügyvezető
Az ügyvezető irányítja a társaság munkaszervezetét és ellátja a társaság általános képviseletét. Feladatait az SZMSZ, a Társasági szerződés vonatkozó pontjai, valamint a taggyűlés határozatainak megfelelően végzi.

................................................

2. Gazdasági igazgató
Feladatait az ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alatt látja el. Általános és legfontosabb feladata a társaság gazdálkodásának, üzleti tervezésének és a végrehajtás ellenőrzésének irányítása. A napi gazdálkodás során gondoskodik a társaság üzletpolitikájának, hosszabb távú stratégiájának érvényre juttatásáról.

Folyamatosan ellenőrzi a pénzügyi egyensúlyt. A főkönyvelő javaslata, illetve ellenőrzési tapasztalata alapján intézkedik vagy javaslatot tesz az ügyvezetőnek az esetleges egyensúlyi zavarok megszüntetésére.
Elkészíti a társaság éves gazdálkodási tervét, irányítja és koordinálja az ehhez szükséges egyeztetési munkákat.
Szakmailag irányítja és koordinálja a társaság éves /és évközi/ gazdasági beszámolójának, valamint mérlegének elkészítését.


3. Humánpolitikai osztályvezető
A humánpolitikai osztályvezető elsődleges feladata a vállalati stratégiának megfelelő humánpolitika kialakítása, a megfelelő szakemberállomány biztosítása hosszabb távra is (utánpótlásképzés, tanfolyamok szervezése, felkészülés a nyugdíjazásokra, stb.). Ehhez kapcsolódóan kiemelt feladata a vezető utánpótlás szervezése, különös tekintettel a társaság kulcsfontosságú szakterületeire vonatkozóan, speciális tanfolyamok szervezése, illetve az arculatot meghatározó, a szolgáltatás színvonalát emelő tréningek megszervezése. Felel továbbá a Kollektív Szerződés részét alkotó Érdekeltségi Rendszer karbantartásának, aktualizálásának előkészítési munkálataiért, a munkaidő szabályozásával, valamint a szabadságok igénybevételével kapcsolatos rendeletek betartatásáért.

Irányítja a munkaügyi és bérügyi feladatokat, előkészíti és végrehajtja a személyügyi döntéseket. Elvégzi a Munka Törvénykönyve és egyéb munkaügyi szabályok társaságra történő adaptálását és gondoskodik azok betartásáról. Gondoskodik a személyügyi, munkaügyi nyilvántartások vezetéséről, a bérszámfejtés és a kapcsolódó adózás határidőben történő elvégzéséről. Irányítja a társadalombiztosítási ügyintézést. Figyelemmel kíséri a létszám- és bérhelyzetet, részt vesz a munkaszervezési javaslatok kidolgozásában. A folyamatosan változó adóbevallási rendszerben elkészíti a kijelölt adóbevallásokat, biztosítja a statisztikai, munkaügyi adatszolgáltatásokat. Előkészíti a dolgozói kölcsönigények elbírálását.

4. Jogi osztályvezető
Műszaki, kivitelezői, beszállítói szerződések jogi felülvizsgálata, ellenjegyzése
Műszaki területet érintő bérleti szerződések megállapodások előkészítése, jogi forma biztosítása, ellenjegyzése
Alapító okiratok, SzMSz felülvizsgálata, értékelése, módosítások kezelése
Jogi következményekkel járó szerződések esetén egyeztetés, ellenjegyzés
Új típusú szerződések létrehozása
Jogi állásfoglalások



5. Főkönyvelő
A főkönyvelő a gazdasági igazgató közvetlen irányítása alá tartozik. Feladata a társaság gazdaságos működésének, eszközei hatékony felhasználásának elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A gazdasági igazgató irányításával ellátja a társaság gazdálkodásával kapcsolatos operatív és kontroller feladatokat. Biztosítja a folyamatos pénzügyi egyensúlyt. Szükség esetén jelzi a gazdasági igazgatónak az esetleges egyensúlyi zavarokat, javaslatot tesz az annak megszüntetését célzó intézkedésekre.

Ennek megfelelően:
Betartja és betartatja a társaságra vonatkozó gazdasági és adójogszabályokat, kellő iránymutatást ad azok megfelelő, előnyös alkalmazására.

Intézkedik a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel a társaság kintlévőségeinek behajtására, szükség esetén javaslatot tesz az értékesítés leállítására, a bevételszerző tevékenység szerződésének felmondására, jogi eszköz igénybevételére.

6. Számviteli osztályvezető
A Számviteli osztályvezető közvetlenül a főkönyvelő irányítása alá tartozik, felel a társaság könyvvezetésének folyamatos biztosításáért. Ehhez kapcsolódóan részt vesz a számviteli politika kidolgozásában, karbantartásában. Elkészíti a számviteli politika alapján a számlarendet és biztosítja annak alkalmazását. Gondoskodik a folyamatos könyvelésről, a szükséges analitikus nyilvántartások vezetéséről, a főkönyvi kivonatok határidőben történő elkészültéről. Gondoskodik a zárlati munkák elvégzéséről, az adó folyószámla egyeztetésekről, a leltárak kiértékeléséről. A folyamatosan változó adóbevallási rendszerben elkészíti a kijelölt adóbevallásokat.

Közreműködik a társaságnál végzett könyvvizsgálatban, elkészíti a könyvvizsgáló által igényelt egyeztetési dokumentumokat. Részt vesz az éves beszámoló elkészítésében, elkészíti és elkészítteti az elemzésekhez szükséges önköltségszámítást, utókalkulációkat.

7. Pénzügyi osztályvezető
A pénzügyi osztályvezető közvetlenül a főkönyvelő irányítása alá tartozik, felel a társaság pénzforgalmának bonyolításáért, melynek érdekében folyamatosan törekszik a pénzügyi egyensúly fenntartására. Elkészíti a társaság pénzügyi helyzetét áttekintő nyilvántartásokat, értékelést elősegítő anyagokat. Határidőben teljesíti az adófizetési kötelezettségeket és a folyamatosan változó adóbevallási rendszerben elkészíti a kijelölt adóbevallásokat. Közvetlen kapcsolatot tart a pénzintézetekkel és adóhatóságokkal. Elvégzi az adó folyószámla egyeztetést és rendezi a különbözeteket. Gondoskodik a vevők fizetési felszólításáról, a késedelmi kamatok kiszámításáról, az adósok behajtásra való feladásáról. Gondoskodik a pénzügyi fegyelem betartásáról és betartatásáról, a bizonylatok és iratok szabályszerű kezeléséről. Biztosítja a készpénz forgalom ellenőrzését. Részt vesz a könyvvizsgálati munkában, elvégzi a vevő értékelést és javaslatot tesz az intézkedésekre.

8. Főmérnök
Munkáját az ügyvezető közvetlen irányításával és ellenőrzésével végzi.
Alapfeladatai elsősorban:

Az elfogadott üzleti és pénzügyi tervek alapján elkészíti a hosszú távú és éves karbantartási, fejlesztési és beruházási terveket
Az elfogadott és meghatározott műszaki feladatokat végrehajtja és végrehajtatja a pénzügyi keretek hatékony felhasználásával, betartásával és elszámolásával, elkészíti az éves műszaki feladatok végrehajtásának beszámolóját.
A fentiekhez kapcsolódóan a főmérnök szervezi és megvalósítja a szükséges tervezési, kivitelezési feladatokat, ezek lebonyolítását, ellenőrzését és szakmai felügyeletét, pénzügyi elszámolását. Az elfogadott pénzügyi, likviditási tervtől a gazdasági igazgatóval való egyeztetés szerint térhet el.

9. Kommunikációs és PR osztályvezető
A kommunikációs és PR osztályvezető elsődleges feladata a cég egészére vonatkozó pozitív kommunikáció szervezése, az .általános sajtóképviselet.

IV. Jogkörök gyakorlása

1. Munkáltatói jogok gyakorlása


1.1.Munkáltatói jog meghatározása

Munkáltatói jog minden olyan vezetői döntési jog, amely a munkavállaló munkaviszonyával, munkájának díjazásával, elismerésével, munkavégzésével és egyéb, a munkaviszonyához kötődő körülménnyel kapcsolatos.

Munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok
ˇ munkaviszony létesítése
ˇ munkaszerződés módosítása
ˇ munkaviszony megszüntetése
ˇ további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésének engedélyezése
ˇ kártérítési felelősség érvényesítése
ˇ hátrányos jogkövetkezmények megállapítása

Munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogok
ˇ túlmunka, készenléti szolgálat elrendelése
ˇ prémium feladat kitűzése, teljesítésének elfogadása
ˇ munkateljesítmény értékelése
ˇ munkaidő- beosztás megállapítása
ˇ belföldi kiküldetés engedélyezése
ˇ külföldi kiküldetés engedélyezése
ˇ munkakörbe nem tartozó, illetve állandó munkahelyen kívüli, továbbá más munkaáltatónál történő munkavégzés elrendelése

Munka díjazásával kapcsolatos munkáltatói jogok
ˇ munkakörbe sorolás, besorolás módosítása
ˇ bérpótlék mértékének meghatározása
ˇ prémium kifizetésének engedélyezése
ˇ jutalom odaítélése

Egyéb munkáltatói jogok
ˇ képzésre, tovább képzésre jelentkezés engedélyezése
ˇ tanulmányi szerződés kötése
ˇ ideiglenes vagy végleges mentesítés a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettség, szakképesítés alól.

 

1.2. A munkáltatói jogok megosztásának alapelvei 

A társaság munkavállalói felett a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja / munkajogi szempontból a Humánpolitikai osztályvezetőt véleményezési jog illeti meg/.
A vezető állású munkavállalók / Főmérnök, Gazdasági vezető, Üzletágvezetők /, és az osztályvezetők munkaszerződését az ügyvezető igazgató, míg minden más munkavállaló munkaszerződését a humánpolitikai osztályvezető írja alá.
A vezető állású munkavállalók, és üzletágvezetők a szervezeti egységükbe tartozó munkavállalók tekintetében látják el a munkáltatói jogokat / munkajogi szempontból a humánpolitikai osztályvezetőt véleményezési jog illeti meg/.
Az ügyvezető igazgató a munkáltatói jog gyakorlását indokolt esetben magához vonhatja, illetve más vezetőre átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlásának eseti átruházásáról az érintett munkavállalót egyidejűleg tájékoztatni kell.
Az előzőek az irányadóak akkor is, ha a munkáltatói jog gyakorlója vagy az erre feljogosított helyettese az adott döntés meghozatalában –különösen összeférhetetlenség vagy érintettség okán – elfogult, illetve eljárása kizárt vagy etikátlan lenne.
 

1.3.A munkáltatói jogok gyakorlásának elvi irányítása

A munkáltatói jogok gyakorlásának elvi irányítása, ellenőrzése, valamint az egységes jogértelmezés és joggyakorlat biztosítása a humánpolitikai osztályvezető feladata.
A munkáltatói jogok gyakorlása a humánpolitikai osztályvezető által meghatározott társasági szintű irányelveknek megfelelően, így különösen a központilag kidolgozott munkaszerződés-minták, a bér-, prémium- és besorolási rendszer szabályainak keretei között történhet.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

1.4. A munkáltatói jogok gyakorlásának megosztása

Amennyiben írásos utasítás másként nem rendelkezik az utasításadási és ellenőrzési jogokat az adott területet irányító vezető gyakorolja.

2.Vezetői munkakörök átadás-átvételi rendje

A munkakör, illetőleg tevékenységi kör átadás-átvételi folyamatát megfelelően, írásban dokumentálni kell.
Az átadás-átvételben érintett személyek vagy szakterületek vezetőjét az átadás-átvételről tájékoztatni szükséges.
Felsővezetői munkakörökben bekövetkező változások esetén a jogi közreműködést biztosítani kell.
A vezetői munkakörök és feladatok átadás-átvételének részletes előírásait külön utasítás szabályozza. 

3. A társasági normatív intézkedések előkészítésének, kiadványozásának és közzé tételének rendje

3.1 Általános rendelkezések

A társaság egységes és hatékony működése normatív intézkedésekkel biztosítható. A normatív intézkedés meghatározott eljárási rendben kiadott, általános szabályokat, szakmai előírásokat tartalmazó utasítás vagy rendelkezés.
A normatív intézkedés nem lehet ellentétes jogszabállyal, a társaság Alapító Okiratával, az Igazgatóság ügyrendjével, az Alapító és az Igazgatóság határozataival, valamint az alacsonyabb irányítói szinten meghozott normatív intézkedés a magasabb szintű normatív intézkedéssel.
A társaság jóváhagyott SZMSZ-e alapján kell elkészíteni a normatív intézkedések, illetve a társasági szintű szabályzatok tervezetét.
A normatív intézkedések lehetnek utasítások vagy rendelkezések. Az utasítás elsődleges szabályozást jelent, a rendelkezés az utasítás felhatalmazása alapján másodlagos, végrehajtási szabályozás. A hatáskörrel rendelkező vezetők beosztásuk megjelölésével adhatják ki normatív intézkedéseiket.


3.2 Normatív intézkedések fajtái:

3.2.1 Ügyvezető igazgatói utasítás
Kiadására az ügyvezető igazgató jogosult a társaság egészére vonatkozó általános, hosszabb távon érvényes szabályok, előírások rögzítésére.

3.2.2.Szakmai szabályzatok
Az SZMSZ-ben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó folyamatok részletes eljárási rendjét szakmai szabályzatok tartalmazzák. A szakmai szabályzatok a társasági működés rendszeresen, folyamatosan ismétlődő tevékenységeinek szervezett végrehajtási rendjét rögzítik, ezért ezek kizárólag vezérigazgatói utasítás formájában jelenhetnek meg. A szabályzat-tervezet elkészítése és szakmai egyeztetése a folyamatgazda szervezeti egységek feladata, a tervezet döntésre való előterjesztésének jóváhagyása a döntési jogkör elhatárolása szerint történik.

3.2.3 Rendelkezés
Kiadására a társasági irányító szervezetekben kinevezett vezető munkakört ellátók, osztályvezetők jogosultak, magasabb szintű normatív utasítás felhatalmazása alapján, részletező szabályozás tárgyában.

3.3. Egyéb szintek nem normatív intézkedései
Kiadására az utasítás kiadására nem jogosult vezetők jogosultak a Szervezeti és Működési Szabályzat hatáskör-elhatárolása szerinti témakörben, az adott szervezeti egység funkciójának megfelelően a társaság egészére vonatkozó szabályozás értelmezése, kifejtése tárgyában ( pl. körlevél, tájékoztató formájában ), illetőleg a saját irányított szervezet működésére vonatkozó tájékoztatás céljából. 
 

4. Döntéshozatali rend

A társaság SZMSZ-e meghatározza a munkaszervezet alapstruktúráját és tevékenységét. A ……………………… Kft. SZMSZ-e tartalmazza a munkaszervezet minden szervezeti egységére kötelező általános szabályokat, a működéshez szükséges feladatok ellátásának és az egyes szervezeti egységek hatáskörének elsődleges szabályozását.
A szervezeti egységek az SZMSZ által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni. Ezen felül ellátják azokat a feladatokat is, amelyek az SZMSZ-ben nem részletezettek, de tárgykör szerint az adott szervezeti egységhez tartoznak.
A feladatok elintézési folyamatának fázisai: a vonatkozó döntések előkészítése, meghozatala, végrehajtása. Az egyes feladatok elintézésére mindig az a szervezet jogosult és köteles, amelynek az SZMSZ szerint hatáskörébe tartozik a feladat.
Az SZMSZ mindenkor hatályos változata kezeléséért és hozzáférhetővé tételéért az humánpolitikai osztályvezető tartozik felelősséggel.

4.1 A döntés-előkészítés
A döntések előkészítésében a mindenkori hatáskörrel bíró döntéshozó irányítása alatti szervezetek döntésért felelős vezető által a feladatra általános vagy egyedi kijelölés alapján meghatározott alkalmazottai járnak el. A döntés-előkészítési folyamat része a döntéssel kapcsolatos szerződés-tervezetek illetve egyéb kötelezettségvállalások aláírásra való előkészítése is. A tervezetek előkészítéséért felelős szervezeti egység köteles a pénzügyi és jogi szervezeti egység közreműködését igénybe venni. Az előkészítés során a pénzügyi és jogi közreműködés tényét a szerződés-tervezetet aláírásra kísérő adatlapon a felelős pénzügyi és jogi vezető aláírása igazolja, ugyanott lehetséges esetleges különvéleményük kimondása. Az előkészítés során a pénzügyi terület felé jelezni kell, hogy az aláírni tervezett szerződés anyagi forrásai a tervben rendelkezésre állnak-e, vagy az terven felüliként jelentkezik. Ez utóbbi esetben indokoltságát külön részletezni kell. A szerződéskötési/kötelezettségvállalási folyamat részleteit a vonatkozó vezérigazgatói utasításban foglaltak szerint kell végrehajtani.

4.2 A döntéshozatal
A munkaszervezet működése ( az egyes döntések előkészítése, meghozatala, végrehajtása), valamint a vonatkozó iratok aláírása során ellenőrizni kell, hogy az adott tevékenységeket az SZMSZ szerint illetékes szervezet végezte-e el, illetve a vonatkozó iratokat ilyen szervezet készítette-e, továbbá a folyamatban részt vesz-e, részt vett-e minden olyan szervezet, amelynek közreműködését az SZMSZ előírta, az ügyet a hatáskörrel rendelkező vezető, illetve fórum elé terjesztették-e.
A döntést hozó vezető felelőssége a döntésen túl kiterjed a fentiekre is. Amennyiben a vezetői döntés nincs összhangban az SZMSZ-szel, vagy emiatt az ügy elintézését meghatározó konkrét utasítással nem ért egyet, az ügyintéző jogosult véleményét az ügyiratra rávezetni, az utasítást azonban – a Munka Törvénykönyvben meghatározott eseteket kivéve – végrehajtását nem tagadhatja meg.
A döntéshozatalt követően kerülhet sor a társaság képviseletében az írásbeli jognyilatkozat megtételére, a jognyilatkozatok megtételének jelen SZMSZ-ben rögzített szabályai szerint.
Gondoskodni kell a szerződések központi nyilvántartásáról, amely feladatot az ügyvezető igazgatói titkárság látja el, és melynek részletes szabályait ügyvezető igazgatói utasítás tartalmazza.

4.3 A döntések végrehajtása
A döntések végrehajtásáért az SZMSZ szerint erre hatáskörrel rendelkező vagy a döntéshozó által meghatározott szervezeti egység a felelős.

4.4 A szervezeti egységek együttműködése a döntések előkészítése és végrehajtása során
A szervezeten belül megoldható (szakmai) feladatok is szükségessé tehetik más szervezetek között az együttműködést. Ebben az esetben az ügy elintézésére az a szervezet az illetékes (felelős), amelynek feladatkörébe tartozik az ügy. A több szervezetet érintő ügyet a kijelölt vagy az SZMSZ alapján elsődleges szakmai hatáskörrel bíró szervezet fogja össze, más szervezeti egységek közreműködőként vesznek részt az elintézésben.
A felelős szervezet feladata az ügy intézésével járó, összehangoló tevékenység ellátása: a vélemények, hozzájárulások, engedélyek stb. megszerzése, a közreműködő szervezetek álláspontjainak egyeztetése (véleményeltérés esetén a döntés előkészítése), az előfeltételekről való gondoskodás, az elintézés-tervezet elkészítése, a végrehajtás megszervezése, ha szükséges, az intézkedés eredményeinek elemzése, annak alapján a további intézkedések megtétele.
 

5. Jognyilatkozatok megtételének rendje


5.1 A képviselet és cégjegyzés
A cégjegyzés és a képviselet egymással összefüggő, de nem azonos fogalmak. A cégjegyzésre való jogosultság feltételezi a képviselet jogát, a képviselő azonban – szóban vagy írásban – jognyilatkozatot tehet cégjegyzési jogosultság nélkül is.
A képviselet fogalmilag “helyettesítést” jelent a jognyilatkozatok megtételében. A jognyilatkozat szóban, írásban, vagy egyéb módon (pl. ráutaló magatartással) tehető. A döntések előkészítése és végrehajtása szükségessé teszi a társaság harmadik személyekkel szembeni képviseletét. Harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más hatóságok előtt a társaságot általában a vezető tisztségviselők képviselik.


A céget képviselő személyek lehetnek:
a) cégjegyzésre jogosultak, vagy
b) cégjegyzési jogosultság nélkül, meghatalmazás, megbízási szerződés, vagy jogszabály rendelkezése alapján eljáró képviselők (pl. a jogi képviselet körében a jogtanácsos).

A meghatalmazással eljáró személy képviseleti jogának korlátozását a meghatalmazásban is rögzíteni kell. A cégjegyzésre való jogosultság cégjegyzékbe történő bejegyeztetése a cégjogi szabályok alapján történik.

5.2 Cégjegyzésre jogosultak köre
A cégjegyzési jogosultak körét a mindenkor hatályos Társasági szerződés rögzíti. Eszerint jelenleg cégjegyzésre jogosultak:
1. Ügyvezető igazgató
2. Külön meghatalmazás esetén a Gazdasági igazgató, és a Főmérnök együttesen.

5.3 Meghatalmazáson alapuló képviselet
A Társaság azon munkavállalója, aki cégjegyzési joggal nem rendelkezik, a Társaság képviseletében kizárólag az esetben és olyan terjedelemben járhat el, ha erre nézve érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. Szerződés és más írásbeli kötelezettségvállalás aláírására feljogosító meghatalmazást kizárólag a cégjegyzésre jogosultak adhatnak a szakági és ügyrendi feladatelhatárolás előírásait betartva.
A személyre szóló meghatalmazásban kétséget kizáróan kell meghatározni a képviseleti jog tárgyi terjedelmét, időtartamát és korlátait. A meghatalmazás terjedelme, illetve korlátja vonatkozhat (és/vagy) egy-egy ügyre, ügy- vagy feladatcsoportokra, értékhatárra, területi illetékességre, meghatározott munkakör feladataira, valamint a jogosítottal együttesen aláírók megjelölésére (ez utóbbi munkakör, beosztás, vagy tisztség szerinti).

Általános a meghatalmazás akkor, ha a meghatalmazott munkaköri vagy megbízásból eredő, illetőleg tisztségénél fogva ellátandó feladataival kapcsolatosan való jognyilatkozat megtételére kap általános érvényű jogosítványt.

Különös a meghatalmazás, ha a meghatalmazott munkaköri vagy megbízásból eredő, illetőleg tisztségénél fogva ellátandó feladataival kapcsolatosan egy-egy ügytípus, feladat- vagy ügycsoport körében való jognyilatkozat megtételére kap jogosítványt.
Eseti a meghatalmazás, ha a meghatalmazott a szakági, illetve ügyrendi elhatároláson belül egyszeri felhatalmazást kap meghatározott jognyilatkozat megtételéhez.
A meghatalmazásokon az általános, különös vagy eseti jelleget fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy erre egyébként a tartalom is eligazítást ad.

A határozatlan idejű meghatalmazást kiadni akkor indokolt, ha az ügyek, ügycsoportok, feladatkörök természetéből adódóan gyakran kerül sor szerződéskötésre vagy a beszerzés/szolgáltatás jellege célszerűvé teszi a meghatalmazotti szerződéskötés gyakorlatát. Ugyanezen megfontolás lehet alapja az általános meghatalmazásnak is.
A meghatalmazás a határidejének leteltével, vagy a meghatalmazás visszavonásával veszti hatályát.

6.A szerződések teljesítésének (igazolás és utalványozás) rendj


A kifizetések rendjét az ügyvezető igazgató utasításban szabályozza. Az utasításban szabályozott alapelveket érvényesítően készítik el az egyes szervezetek, szervezetük sajátosságainak megfelelően az utalványozási folyamat végrehajtási szabályzatát. Az utalványozási folyamat része a szerződés szerinti teljesítés igazolása. Az igazolás a szerződés szerinti teljesítésről szóló nyilatkozat. A teljesítést igazoló bizonylatot a számlához csatolni kell. Az utalványozás a bizonylat alapján a pénzkötelezettség teljesítéséről szóló rendelkezés. Ha az igazoló és utalványozó személye egy és ugyanaz lenne hatáskör szerint, akkor egy második utalványozó személy aláírása is szükséges.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.


7. AZ ÜGYVITEL RENDJE, IRATKEZELÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI ELŐÍRÁSOK 

7.1. A társaság ügyviteli rendjéért a főkönyvelő a felelős, aki kijelöli azt a személyt, aki az ügyvitel körében ellátja a társaság iratforgalmának és levelezésének kezelését, így a küldemények érkeztetését, iktatását, a kiadványok legépelését és másolását, valamint az összes ilyen irat nyilvántartását.
7.2. Az iratkezelési és nyilvántartási szabályokról, a kiadványok előkészítéséről, az irattározásról külön szabályzat rendelkezik.
 

8. A MUNKAVÁLLALÓK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

8.1. Kártérítési felelősség terheli a társaság azon dolgozóját, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeket vétkesen megszegi. Az 1997. évi CXLIV. törvény és a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségi szabályai irányadók a társaság tagjára, ha az a társasági szerződésből és a társaság belső szabályaiból folyó tagi kötelezettségeit súlyosan megszegi és ezzel a társaságnak hátrányt okoz.
8.2. Anyagi felelősséggel tartozik a társaság dolgozója a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével a társaságnak okozott kárért.
8.2.1. Gondatlan károkozás esetén a dolgozó 6 havi átlagkeresetével felel.
8.2.2. A teljes kár megtérítésére köteles a dolgozó szándékos károkozás esetén.
8.2.3. Vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a dolgozó a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a dolgozó a felelősség alól, ha a hiányt (kárt) elháríthatatlan külső ok idézte elő. Az e körben meghatározott felelősség a dolgozót akkor is terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át. E nélkül is felel azonban a mozi- és a házipénztár kezelője (pénztáros, pénzkezelő, értékkezelő) az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében, valamint az informatikai program szabályszerű kezeléséért.


9. MUNKA- és tűzVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

A társaság munka- és tűzvédelmi helyzetének alakulásáért, a munka- és tűzvédelmi előírások és követelmények érvényesítéséért az ügyvezető a felelős. A Kft. Munka- és Tűzvédelmi Szabályzata rögzíti az ezzel kapcsolatos pontos feladatokat és felelősségi köröket.

9.1. A társaság munkaszervezeténél egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell kialakítani. Gondoskodni kell a munkahely rendjéről és tisztaságáról, a dolgozót a biztonságos munkavégzés feltételeiről ki kell oktatni, és el kell látni az egyedileg szükséges védő-óvó eszközökkel.

9.2. A társaság alkalmazásában álló dolgozók munkakörükben kötelesek betartani mindazokat az általános higiéniai, életvédelmi és balesetvédelmi követelményeket (szokásos elektromos, gáz- és vízberendezések használata, irodatechnikai berendezések kezelése), amelyeknek ismerete mindenkitől általában elvárható. A társaságnál javító-karbantartó jellegű tevékenységet csak igazolt szakképzettséggel rendelkező személy végezhet.

9.3. Az esetleges munkahelyi balesetekről haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni.


10. RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG 

A társaság rendészeti tevékenységét az ügyvezető megbízásából a központban a főmérnök, a mozikban a mozi üzemeltetési üzletágvezető irányítja. aki e feladat ellátásával időlegesen vagy tartósan más személyt is megbízhat. A társaságnál folytatott rendészeti tevékenység alapvetően a társasági vagyon védelmére, az illetéktelen, ittas vagy bódult személyeknek a társaság székhelyére és telephelyeire való belépésének megakadályozására irányulhat.

A főmérnök, a mozi üzemeltetési üzletágvezető, vagy az általuk rendészeti feladatokkal megbízott személy ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a rendészeti szervet a jogszabály alapján megilletik, és gyakorolhatja annak jogosítványait. 

11. A BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁS, A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS ELVEI

Az e körbe tartozó részletes szabályokat a társaság Kollektív Szerződésében kell megállapítani. 
 

12. EGYÉB

A jelen SZMSZ a Kft. Társasági Szerződésével és a Kft. szabályzataival (Iratkezelési, Pénzkezelési és utalványozási, Aláírási, Kiküldetési, Munkavédelmi és tűzvédelmi) valamint Kollektív Szerződésével együtt érvényes. 


13.HATÁLYBALÉPÉS

A szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésnek napjától kell alkalmazni.
A szabályzat 20... év ………….. napján lép hatályba.