Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

Szövetkezet alapszabálya

 

 Szövetkezet

Alapszabálya

 A jelen alapszabályt aláíró tagok …………………………. napján tartott alakuló közgyűlésén az alapító tagok a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. (továbbiakban: Sztv.), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján szövetkezetet hoznak létre. A szövetkezet az Alapszabályban meghatározott összegű, a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, [1] amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki.[2]

 

I. Általános rendelkezések

A Szövetkezet (továbbiakban: szövetkezet) székhelye, alapításának célja, tevékenységi köre

 A szövetkezet elnevezése: 

 A szövetkezet székhelye, egyben a központi ügyintézés helye: 

 Működési területe: 

A szövetkezet határozatlan időre jön létre.

 

II. A Szövetkezet alapításának célja:

A  szövetkezet tagjai gazdasági, valamint más társadalmi igényeinek kielégítése céljából alakul [ részletes kifejtés]

 

III. A szövetkezet tevékenysége:[3]

III/1.) Főtevékenység  [4]

III/ 2.) Egyéb tevékenységi kör(ök):

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

IV. Vagyoni hozzájárulás teljesítésének módja és ideje

IV/1.) A szövetkezet részjegy-tőkéje, a részjegy névértéke, egy tag által jegyezhető részjegyek száma, a vagyoni hozzájárulás teljesítésének módja és ideje:

A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg

Egy szövetkezeti részjegy névértéke: 1.000,-Ft, azaz Egyezer forint, melyet az alapító tagok egy összegben fizetnek meg a taggá válásukkal egyidejűleg a szövetkezet bankszámlájára.

A részjegyen fel kell tüntetni

  1. a)    a szövetkezet nevét, székhelyét;
  2. b)   a tag nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét);
  3. c)    a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét;
  4. d)   a részjegy kiállításának időpontját, a részjegy kiállítására jogosult személy aláírását.

Minden tag egy-egy részjegy névértékének megfelelő összeg megfizetésére vállal kötelezettséget.

Egy szövetkezeti tag által kötelezően teljesítendő vagyoni hozzájárulás legkisebb összege a részjegy névértékével azonos.

A bejegyzést követően belépő tagok az alapszabályban meghatározott részjegy összegét a belépést követő 8 napon belül tartozik a szövetkezet bankszámlájára befizetni. Aki e kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, nem válik a szövetkezet tagjává[5]

 A szövetkezet alapításkori részjegy tökéjének összege: 110.000 Ft, azaz száztízezer. forint, amely110.000,- Ft készpénzből áll.

V. A szövetkezet szervezete

 A szövetkezet szervezete: igazgatóságból és felügyelő bizottságból áll.

A szövetkezet önkormányzati szerve: a Közgyűlés

A szövetkezet folyamatos működésének biztosítására a közgyűlés vezető tisztségviselőket választ.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

Az Igazgatóság tagjai: az igazgatóság elnöke és tagjai, akik a szövetkezet napi ügyeinek intézését látják el.

A szövetkezet működésének ellenőrzését a felügyelő bizottság látja el.

V./1. A Közgyűlés

  • A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. [6]

1.2.         Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik

  1.  az alapszabály módosítása,
  2. az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,
  3. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
  4. a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala
  5. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala
  6. az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok kizáró határozat felülvizsgálata,
  7. a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per megindításáról szóló döntés meghozatala,
  8. a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről szóló döntés meghozatala,
  9. a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala
  10. a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala,
  11. a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala,
  12. mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
  13.                           Ez a dokumentum már nem friss!                    

    Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

1.3.          A határozathozatal módja:          

  1.  A Közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van.
  2. A Közgyűlés határozatait – a c) , d) pontban, valamint törvényben foglalt kivételekkel – a szavazatok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. A vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.
  3.  Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges.[7]
  4. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.[8],[9]

 

1.4.  A Közgyűlés összehívása:[10]

  1. A Közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével az Igazgatóság írásban hívja össze.
  2. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:
  • a szövetkezet cégnevét és székhelyét;
  • a közgyűlés időpontját és helyét;
  • a közgyűlés napirendjét;

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

3. a  határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást;

  • A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívn[11] Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna.
  •  A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni.[12]

4. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.[13]

5.  A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.[14],

1.5 Tag jogai a közgyűlésen: [15]

  1. A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tenni és az ügyekről szavazni. [16]
  2. A közgyűlésen a vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van.
  3. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
  •  A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok tíz százalékát.
  • A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a tagnak kérelmére köteles felvilágosítást adni. [17]

1.6  Határozatképesség, döntéshozatal[18]

a.) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

b.) Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

c.) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.

d.) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt.

e.) A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot.[19]

Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.

 

 1.7. Kisebbségvédelem[20]

(1) A szövetkezet azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a közgyűlés összehívását vagy a közgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalát.

(2) Ha az Igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, úgy a közgyűlést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat a közgyűlés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására.[21]

(3) A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a szövetkezet viseli-e.

(4) Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a szövetkezetnek valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a közgyűléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szövetkezet képviseletében a szövetkezet javára maguk is érvényesíthetik.[22]

 

1.8.         Közgyűlési jegyzőkönyv:[23]     

  1. a) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen az alábbiakat:
  •  a  közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
  •  a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;
  • a  közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
  •  a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
  •                           Ez a dokumentum már nem friss!                    

    Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat
  • a közgyűlésen meghozott határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket
  •  azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték.
  1. b)      A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti.
  2.  Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv készüljön.
  3. Bármely tag kérheti az Igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását.
  4. A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.

1.9 A szövetkezetnél részközgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés nem működik.[24],[25]

 

V./2  A Szövetkezet Ügyvezetése

2.1 Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható. Nem lehet vezető tisztségviselő:

  • aki nem tagja a szövetkezetnek,
  • akit a bíróság a cselekvőképességet korlátozó gondnokság vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett
  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.
  • aki az alapszabályban előírt szakmai követelménynek nem felel meg.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

2.2 A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok

a) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai.

b) A szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el.

A jogi személyvezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem lehet szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja.[26]

c) A vezető tisztségviselők – a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével – nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő.

Ha a vezető tisztségviselők új vezető tisztségviselői megbízást fogadnak el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül kötelesek e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok.

d) A vezető tisztségviselők, valamint azok hozzátartozója – a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével – nem köthetnek saját nevükben vagy saját javukra a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.

e) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető tisztségviselővel szemben.

2.3  Az Igazgatóság

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét háromtagú Igazgatóság látja el.[27] Az Igazgatóság elnökét, aki egyidejűleg a szövetkezet elnöke is, és az Igazgatóság tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az Igazgatóság dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelő Bizottság hatáskörébe.

2.4 Az Igazgatóság működése

a) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.

b) Az igazgatóság határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg.[28]

 c) Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.

d) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe.

e) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.

f) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni.[29]

g) Az Igazgatóság a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és lakcímét vagy – nem természetes személy tag esetén – székhelyét, a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagnyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.[30]

Az Igazgatóság elnöke önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgatóság elnöke gyakorolja.

Az Igazgatóság elnöke önállóan is eljárhat a szövetkezet képviseletében, azonban minden olyan szerződéses kötelezettségvállaláshoz, bankszámlára történő utalás teljesítéséhez, amelynek összege az 1 millió  Ft-ot meghaladja, az Igazgatóság előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

2.5 Az Igazgatóság elnökei és tagjai eljárása[31]

a) Az Igazgatóság elnöke és tagjai a szövetkezet ügyvezetését a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látják el. E minőségében a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak vannak alávetve. Az Igazgatóság elnöké és tagjait a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el.

b) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése után a szövetkezet vezető tisztségviselőivel szemben e minőségükben a szövetkezetnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a szövetkezet nyilvántartásból való törlésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül – a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a szövetkezet megszűnésekor felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.

c) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

2.6 Az Igazgatóság elnöke, tagjai megbízásának megszűnése[32]

Megszűnik az Igazgatóság elnökének, tagjának megbízatása:

  • a megbízatás időtartamának lejártával;
  • a halálával;
  • lemondással;
  • a közgyűlés általi visszahívással;
  • a tagsági jogviszony megszűnésével
  • a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.

Megszűnik az Igazgatóság tagjának megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

 

V./3. Felügyelő Bizottság

3.1.A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából a 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

3.2.A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választja.

3.3.A Felügyelő Bizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható.

3.4 A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés  szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3.5 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja:

  1. akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
  2. akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
  3. akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél;

3.6. A Közgyűlés az Igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a    Felügyelő Bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az Igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az Igazgatóság hatáskörében eljáró Felügyelő Bizottsági tag ezen időszakban a Felügyelő Bizottság munkájában nem vehet részt.

 A  Felügyelő Bizottság eljárása:

  1.  A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
  2. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.  A Felügyelő Bizottság ülésére az Igazgatóság elnökét és a könyvvizsgálót meg kell hívni.
  3. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

3.7.  A Felügyelő Bizottság

  1. a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az Igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el;
  2. indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
  3.                           Ez a dokumentum már nem friss!                    

    Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

  4. összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
  5. az Igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;
  6. az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható;
  7. javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására;

3.9. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

3.10. A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel.

3.11. Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

3.12. A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a Felügyelő Bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni.

3.13. A Felügyelő Bizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

3.14. A Felügyelő Bizottság tagjai a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.

3.15. A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.

3.16. A Felügyelő Bizottsági tag megbízása megszűnik:

a.)  megbízatás időtartamának lejártával;

b.) a halálával;

c.) lemondással;

d.) a közgyűlés általi visszahívással;

e.) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.

3.17. Megszűnik a Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg.

3.18. A Szövetkezet első Felügyelő Bizottsága:

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása öt évre szól.

 

V./4. A szövetkezet képviselete [33][34]

1. Cégjegyzés

1.1 A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az Igazgatóság elnöke, és az Igazgatóság tagjai, valamint az Igazgatóság által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre feljogosított tagok, vagy alkalmazottak jogosultak.

1.2 A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Igazgatóság elnöke és annak tagjai önállóan, a cégjegyzésre feljogosított további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét. 

 

2. Tagsági jogviszony[35]

V./4.1. A tagsági jogviszony létrejötte

 (1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám negyedét.

(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

(4) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.[36]

(5)  A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel, aki:

  • az Alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek   ismeri el,
  • legalább egy részjegy névértékének megfelelő összegű befizetési kötelezettséget   vállalja.

(6) Tagfelvételről az Igazgatóság dönt. Az Igazgatóság a felvételről a felvételi kérelem     benyújtását követő legközelebbi ülésén határoz. A döntésről a belépni kívánó       személyt értesíteni és a Közgyűlést tájékoztatni kell. A felvételi kérelmet elutasító          döntés ellen a  Közgyűléshez lehet fordulni.

(7)  A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára                 visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét vagy legalább 50 %-át, a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta. A fennmaradó összeget 1 éven belül kell befizetni.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

(8) Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás,       politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás     szerint.

(9)  A jogi személy tag jogai és kötelességei –a személyes közreműködést kivéve – azonosak a természetes személy tag jogaival és kötelességeivel.

 

 

V./4.2. A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei

2.1. A tagok jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését.

2.2  A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg.

2.3. A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján

  1.  teljesíti vagyoni hozzájárulását,
  2. az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgatóság rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja,
  3.  eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak,
  4. d)   személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében,
  5. vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből,[37]
  6. igénybe veheti a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat,
  7. tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,
  8. tisztséget viselhet a szövetkezetben (jogi személy képviselője is),
  9. felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben,
  10. kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg,
  11. élhet, mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír.
  12.                           Ez a dokumentum már nem friss!                    

    Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

2.4 A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél kisebb mértékben határozza meg.

 

V./4.3. A szövetkezet és a tag gazdasági  és személyes együttműködése

3.1 A tag kötelessége a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás teljesítése

3.2 A szövetkezet tagjai és a szövetkezet Igazgatósága megállapodásban rendezik a személyes közreműködés módját és jogi formáját.

3.3 A tag és a szövetkezet közötti gazdasági együttműködés magában foglalja az    alábbiakat:

  1. a)      a termelési, foglalkoztatási és egyéb program összehangolása,
  2. b)      a tagok által termelt termékek értékesítése,
  3. c)      használatos eszközök, anyagok, közös beszerzése,
  4. d)     tanácsadás.

3.4 A tagok személyes közreműködése a következő lehet:

  a.)      a szövetkezet tevékenységével összefüggő munkákban való részvétel,

  1. b) a piaci lehetőségek felkutatásában való közreműködés,
  2. c) a közgyűlés által meghatározott egyéb módon való együttműködés.

 3.5 Munkavégzés a szövetkezetben

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A szövetkezeti tag  tagsági viszonyának vagy munkavégzésére vonatkozó jogviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással.

 

V./4.4. A Közgyűlés által előírható kötelezettségek

4.1 Pótbefizetés[38]

a.) A szövetkezet esetleges vesztesége esetén, a veszteség rendezésére a közgyűlés  pótbefizetési kötelezettséget rendelhet el.

b.) A tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát.

c.)  A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor.

d.) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

V./4.5. A tagsági jogviszony megszűnése

5.1 A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. ha a tag a szövetkezetből kilép;
  2. ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem teljesítette;
  3.  a  tag halálával (jogi személy tag megszűnésével);
  4. ha a bíróság a tagot kizárja; valamint
  5. a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével.

V./4.6 . A tag kilépése

A kilépési szándékot írásban, az Igazgatóságnak kell bejelenteni. A kilépési szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.[39]

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

V./4.7.  A tag kizárása[40]

  1. A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
  2. A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
  3. A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.
  4. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.
  5. A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

 

V./4.8.  Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor[41]

a)[42] A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra.

b) Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis.

c)[43] A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll.

A kiadásra az (1) bekezdés szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor.

d) Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

 

V./4.9. Közösségi Alap képzése és felhasználása[44]

1.)A szövetkezet a mindenkori adózás előtti eredményének meghatározott részét a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben fel nem osztható közösségi alapba helyezi, melyet lekötött tartalékban elkülöníti.

2.)A közösségi alap a tagok és hozzátartozóik kulturális, oktatási, szociális, sport tevékenysége támogatására használható fel. A szövetkezeti tagok és hozzátartozóik részére nyújtott szolgáltatások, támogatások, juttatások lehetnek:

3.) A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg (Sztv. 71.§-a alapján), hogy a közösségi alap hány százalékig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni.

A támogatások igénybevételének szociális indokoltságát az Igazgatóság bírálja el, a tag által benyújtott írásbeli kérelem alapján.

4.) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti ……………………………………..szervezet részére kell átadni.[45]

5.)A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható fel a tagok között.

6.)A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

VI. A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása [46]

(1)Az átalakulást, egyesülést és szétválást a tagok legalább tíz százaléka vagy az igazgatóság kezdeményezheti.

(2) Az átalakulás, egyesülés, szétválás során a szövetkezettől megváló tag a tagsági jogviszony megszűnésekor őt megillető járandóság erejéig ötéves jogvesztő határidőn belül köteles helytállni a szövetkezetnek a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett és a létrejövő jogi személy által nem teljesített kötelezettségeiért.

(3) A szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át.

(4) A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság zártkörűen alapítható.

 VII. A Szövetkezet megszűnése

(1)   az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;

(2)  a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést;

(3)   tagjainak száma 7 szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot;[47]

(4)   a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

(5)   a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

(6)     A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.

Szövetkezeti jogvita [48]

 

VIII.  Vegyes és záró rendelkezések[49]

A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.  törvény és a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadóak.[50]

 Kelt: …………………………..

  • Aláírások[51] (Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.)
  • Ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés!!!

 

 

[1] Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [ a továbbiakban: Ptk.] 3:325.§ (1) bek.

A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei

[2] Ptk.] 3:325. § (1) bek. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.

[3] Ptk. 3:325. (2) bek.: A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányul.

[4] 3:327. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések]

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek megfelel.

[5] Ptk. 3:332. § [A tagok vagyoni hozzájárulása]

 (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe.

(2) Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.

(3) A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven belül köteles szolgáltatni.

(4)[5] A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerződést írásba kell foglalni.

Ptk. 3:333. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása]

(1) Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a teljesítésre.

(2) A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása esetére az e törvényben meghatározottnál a tagra nézve enyhébb következményeket ír elő.

[6] Ptk. 3:335. § a közgyűlés hatásköre

[7] A határozathozatalhoz általában a határozatképes közgyűlésen jelenlevők egyszerű szótöbbsége elegendő, de az alapszabály módosításához két követelménynek egyszerre kell megfelelni: az összes tag legalább felének és a jelenlevők kétharmadának hozzájárulása szükséges a döntéshez.

[8]  3:338. § [Határozatképesség, döntéshozatal]

[9] speciális követelmény érvényesül  a szövetkezet jogutód nélküli  megszűnésének, átalakulásának egyesülésének, szétválásának elhatározásánál is: ezek a döntések az összes szavazathoz-nem pedig a határozatképes  közgyűlésen jelenlevők szavazatához viszonyított kétharmados többséget igényelnek.

[10] Ptk.3:336. § a közgyűlés összehívása és napirendje

[11] Ptk.3:336. § (1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

[12] 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje](4) bekezdés

[13] 3:339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]

[14] 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje](5) bekezdés

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

[15] 3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen] (1)-(3) bekezdés

[16] BDT2014. 3054. A szövetkezet igazgatósága nem valósít meg joggal való visszaélést, ha a szabálytalan indítvány alapján összehívott közgyűlést az indítvány hiányosságaira tekintettel elhalasztja. Ha a nem szabályszerűen összehívott, majd elhalasztott közgyűlést mégis megtartják, az ott hozott határozatok jogszabálysértőek.

[17] 3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje](3) bekezdés

[18] 3:338. § [Határozatképesség, döntéshozatal]

[19] 3:339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]

[20] 3:365. § [Az eltérő szabályozás tilalma]

Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely e cím rendelkezéseitől a kisebbség hátrányára tér el.

[21] 3:362. § [A közgyűlés összehívásának kezdeményezése]

[22] 3:364. § [Igényérvényesítés kezdeményezése]

[23] Ptk. 3:340. § [Jegyzőkönyv]

[24] Amennyiben a Szövetkezetnél részközgyűlés és küldöttgyűlés működik, annak szabályozására a Ptk. 3:341. § és a 3:342. § feltételei az irányadóak.

[25]  A nagy taglétszámú  földrajzilag is nagy kiterjedésű szövetkezetek esetén indokolt lehet, hogy ne kelljen a teljes tagságot egy időben egy helyre összehívni, hanem a tagság különböző csoportokban vitathassa meg a tagok döntéshozatalára váró kérdéseket, és a szavazást is elkülönült csoportokban bonyolíthassák le. Erre szolgál a részközgyűlés intézménye, amit az alapszabály rendszeresíthet egy szövetkezetnél, meghatározva a részközgyűlések lebonyolításának szabályait.

[26] Ptk.3:346. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi okok]

[27] 3:343. § [Az Igazgatóság]

[28] 3:343. § [Az Igazgatóság](2) bekezdés: Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

[29] Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.

[30] 3:355. § [Tagnyilvántartás]

[31] 3:347. § [A vezető tisztségviselő eljárása]

[32] 3:348. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése]

[33] Amennyiben a közgyűlés könyvvizsgálót választ- azt az alapszabályban kell kijelölni, ezt követően a közgyűlés választja meg, további szabályait lsd.: 3:351. §-3:353. §

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

[34] 3:351. § [A könyvvizsgáló feladata]

(1) A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.

(2) A szövetkezet könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet lehet. Ha szervezet látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi.

(3) Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.

3:352. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama]

(1) A szövetkezet első könyvvizsgálóját az alapszabályban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a közgyűlés választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a közgyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy a választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a közgyűlés köteles új könyvvizsgálót választani.

(2) A könyvvizsgáló megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól. A könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

3:353. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése]

(1) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.

(2) A könyvvizsgáló köteles a szövetkezet magántitkát megőrizni.

(3) A könyvvizsgálót a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. A közgyűlés a beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést.

(4) A könyvvizsgáló az ügyvezetés, valamint - ha a szövetkezetnél felügyelőbizottság működik - a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

[35] A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor az alapszabály aláírásával jön létre, a későbbiekben viszont tagfelvételi kérelem alapján, a szövetkezetnek a tagfelvételről hozott döntésével keletkezik. Ez akkor is igaz, ha az új tag egy korábbi taggal való megegyezés alapján a kilépő tag helyére kerül. Ilyenkor csak annyi változik, hogy a belépő tagnak nem kell vagyoni hozzájárulást vállalnia, amennyiben a kilépő tag lemond a szövetkezettel való elszámolási igényéről. [ Ptk. Indokolás]

[36] Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]

[37] BH2012. 227. Szövetkezet átalakulásakor a gazdasági társaságba be nem lépő üzletrész-tulajdonos üzletrészének névértékét kell a ráeső kötelezettségek értékének levonásával készpénzben, vagy más módon kiegyenlíteni [1992. évi I. törvény 79. § (2) bekezdés, 88. §, 2006. évi IV. törvény 73. § (1) bekezdés].

[38] 3:357. § [Pótbefizetés]

[39] 3:359. § [A tag kilépése]a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.

[40] 3:360. §    [A tag kizárása]

[41] 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]

[42] A 2013. évi CCLII. törvény 185. § (26) szerinti szöveggel lép hatályba.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

[43] A 2013. évi CCLII. törvény 185. § (30) f) szerint módosított szöveggel lép hatályba.

[44] 3:334. § [Közösségi alap]

[45] (2) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.

[46] 3:366. § [A szövetkezet átalakulása, egyesülése és szétválása]

[47] 3:367. § [A szövetkezet megszűnése]

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma hét fő alá csökken, és az ettől számított hathónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a nyilvántartó bíróságnál.

[48] 3:330. § [A választottbírósági út igénybevétele]

(1) Szövetkezeti jogvitára az alapszabályban vagy a jogvitában érintett személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki.

(2) Szövetkezeti jogvitának minősül

  1. a) a szövetkezet és a tagja vagy volt tagja közti, a szövetkezeti tagsági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a szövetkezeti szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;
  2. b) a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita; és
  3. c) a szövetkezet és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita.

 

[49] 3:329. § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele]

(1) A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Ha a szövetkezet alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.

(2)[49] A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről[50][50] 2013. évi CLXXVII. törvény ( a továbbiakban: Ptké.)

Ptké. 18. § (1) A Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet a Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a közgyűlési határozatot a cégbírósághoz benyújtani.

                          Ez a dokumentum már nem friss!                    

Az aktuális verziót ide kattintva éri el.

 

(2) A szövetkezetnek a Ptk. rendelkezéseit

  1. a) az (1) bekezdés szerinti döntés időpontjától, ennek hiányában
  2. b) 2015. június 15-étől kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt időpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja], és ezt követően alapszabálya nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést

(3) Az alapszabályt a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy az alapszabály - általános hivatkozásként - a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseire utal. Nincs szükség az alapszabály módosítására abban az esetben sem, ha az a szövetkezet egyszemélyi vezető tisztségviselőjét ügyvezető elnökként, illetve a vagyoni hozzájárulásról szóló iratot részjegyként nevesíti. Amennyiben azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a szövetkezet köteles az Sztv.-re utalás, illetve az ügyvezető elnökként való nevesítés tekintetében a változást is azon átvezetni.

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani az (1) bekezdés szerinti szövetkezeti határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó alapszabály-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.

Ptké. 19. § (1) A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napját megelőzően hozott szövetkezeti határozatok bírósági felülvizsgálatára az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontjának napján folyamatban lévő tagkizárási ügyben akkor kell a Ptk. szövetkezeti tag kizárására vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a tag kizárásáról a közgyűlés még nem hozott döntést, és a közgyűléshez fordulásra az Sztv. alapján biztosított határidő még nem telt el.

Ptké. 20. § A 18. §-ban foglaltaktól eltérően a Ptk. 3:326. §-ában foglalt, a szövetkezeti tagsággal összefüggő korlátozásokat a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy a 9. § (1) bekezdés szerint bejegyzés alatt álló szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szövetkezet tagsága, illetve a tagok vagyoni hozzájárulása nem változtatható meg úgy, hogy a tagok számának, illetve vagyoni hozzájárulásának aránya a Ptk. 3:326. §-ában foglaltaktól - a változást megelőző állapothoz képest - nagyobb arányban térjen el.

Ptké. 21. § Az Sztv. alapján létrejött átalakított befektetői részjegyre az Sztv. átalakított befektetői részjegyre vonatkozó, 2014. március 14-én hatályos rendelkezései továbbra is megfelelően alkalmazandóak.

Ptké. 22. § Azon szövetkezetet, amely ezen alcím szerinti kötelezettségének határidőn túl tesz eleget, a cégbíróság a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja.

[51] 3:331. § [A szövetkezet létesítő okirata]

(1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.

(2) Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

(3) Az alapszabályt közjegyzői okiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az alapszabály módosítása vagy a jegyzőkönyvbe foglalt alapszabály-módosítás esetén is azzal, hogy azt a tag jogtanácsosa vagy a szövetkezet jogtanácsosa is ellenjegyezheti.